-

Alapszabályzat

amely a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) alapján került módosításra és egységes szerkezetbe foglalásra (a 2012. április 27-én elfogadott módosítások dőlt és aláhúzott betűvel kerültek kiemelésre). I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE 1.1 A társaság neve: PannErgy Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A társaság rövidített neve: PannErgy Nyrt. A társaság idegen nyelvű […]

amely a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) alapján került módosításra és egységes szerkezetbe foglalásra (a 2012. április 27-én elfogadott módosítások dőlt és aláhúzott betűvel kerültek kiemelésre).

I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE

1.1 A társaság neve: PannErgy Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

A társaság rövidített neve: PannErgy Nyrt.

A társaság idegen nyelvű neve: PannErgy Public Company Limited by Shares

A társaság idegen nyelvű rövidített neve: PannErgy PLC

2. A társaság székhelye: 1117 Budapest, Budafoki út 56.

3. A társaság fióktelepe: 4031 Debrecen, Kishegyesi út 263.

A társaság telephelyeket, fióktelepeket, képviseleteket, illetve kirendeltségeket állíthat fel, illetve létesíthet mind belföldön, mind külföldön a közgyűlés, illetve az Igazgatótanács határozata szerint. Ezeknek cégbírósági bejelentéséről és közzétételéről az Igazgatótanács vagy az általa meghatározott személy köteles gondoskodni.

II. A TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA ÉS TARTAMA

4. A társaság határozatlan időre alakult.

A társaság a H-Pannonplast Műanyagipari Vállalat általános jogutódja, az átalakulás napja 1991. június 1.

III. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE

5. A Pannonplast Nyrt. a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységek folytatására alakult.

6. A Társaság tevékenységi köre TEÁOR ’08 szerint:

70.10 ’08 Üzletvezetés – fő tevékenység

09.90 ’08 Egyéb bányászati szolgáltatás

22.21 ’08 Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

22.22 ’08 Műanyag csomagolóeszköz gyártása

22.23 ’08 Műanyag építőanyag gyártása

22.29 ’08 Egyéb műanyag termék gyártása

27.32 ’08 Egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása

27.33 ’08 Szerelvény gyártása

33.19 ’08 Egyéb ipari eszköz javítása

33.20 ’08 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

32.99 ’08 Egyéb m.n.s feldolgozóipari tevékenység

35.30 ’08 Gőzellátás, légkondicionálás

42.21 ’08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

43.13 ’08 Talajmintavétel, próbafúrás

46.19 ’08 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem

46.77 ’08 Hulladék-nagykereskedelem

46.90 ’08 Vegyestermékkörű nagykereskedelem

52.10 ’08 Raktározás, tárolás

52.24 ’08 Rakománykezelés

62.03 ’08 Számítógép-üzemeltetés

63.11 ’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

68.20 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

70.22 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

71.12 ’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

72.19 ’08 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

74.90 ’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

77.39 ’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

77.40 ’08 Immateriális javak kölcsönzése

82.99 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

A nagykereskedelmi tevékenységek a 15/1989.(IX.7.) KeM r. 1. és 2. sz. mellékletében foglalt kivételével értendők.

IV. ALAPTŐKE ÉS RÉSZVÉNYEK

7. A társaság alaptőkéje 421.093.100 Ft, azaz Négyszázhuszonegymillió-kilencvenháromezer-egyszáz forint.

8. A társaság részvényei:

A társaság alaptőkéje 21.054.655 db, egyenként 20 Ft, azaz húsz forint névértékű, névre szóló, egyenlő és azonos tagsági jogokat megtestesítő dematerializált törzsrészvényből áll, amelyek egyetlen részvénysorozatot képeznek.

9. [törölve]

10. [törölve]

11.1. [bekezdés törölve]

[bekezdés törölve]

Amennyiben a részvénytársaság zártkörűen működik tovább, a részvénytársaság alapító okiratának a cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni, hogy részvényei a tőzsdei értékpapír listán nem szerepelnek. A részvénytársaság működési formája megváltoztatásának Cégközlönyben történő közzétételét követően tilos a részvények nyilvános vételi vagy eladási ajánlat közlésével történő forgalmazása.

[utolsó bekezdés törölve]

11.2. A Társaság Igazgatótanácsa vagy a Társaság Igazgatótanácsának megbízása alapján a vonatkozó jogszabályok által a részvénykönyv vezetésére felhatalmazott szervezet (a továbbiakban: Egyéb Részvénykönyv-vezető) az ideiglenes vagy teljesen befizetett részvénnyel rendelkező részvényesről, illetve a részvényesi meghatalmazottról (jelen pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: részvényes) Részvénykönyvet vezet, amely a következőket tartalmazza:

a) a részvényes neve (cége), a közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő neve (cége);

b) a részvényes lakóhelye (székhelye), a közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő lakóhelye (székhelye);

c) a részvényes (részvényesi meghatalmazott esetén az általa képviselt részvényes) részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszáma, (tulajdoni részesedésének mértéke);

d) a részvényes részvénykönyvi bejegyzésének dátuma; a további részvényszerzés, illetve részvénytulajdon teljes vagy részleges törlése bejegyzésének dátuma;

e) törölve

f) törölve

g) törölve

h) törölve

[bekezdés törölve]

A Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető köteles részvényest a fenti a)-c) pontokban megjelölt Részvénykönyvben nyilvántartott adatok értékpapírszámla-vezető által történő bejelentését követően haladéktalanul a Részvénykönyvbe bejegyezni.

11.3. A Társaság részvényei minden megkötöttség nélkül, szabadon átruházhatók. Részvényesnek az a személy tekintendő, akinek a neve a Részvénykönyvben szerepel. Az értékpapír-számlavezető, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerződés alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a Társasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a Társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a Társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor. A részvényesi meghatalmazott a Társasággal szemben részvényesi jogokat a Részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhatja.

11.3.1 A Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető a Társaság által a Közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódóan kezdeményezett tulajdonosi megfeleltetés eredményének adatait úgy jegyzi be a Részvénykönyvbe, hogy azzal egyidejűleg a Részvénykönyvben szereplő minden korábban bejegyzett adatot töröl. A tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos eljárási szabályokat a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt (a továbbiakban: KELER) (vagy jogutódja) mindenkor hatályos szabályzata tartalmazza.

Két Közgyűlés között a Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető a legutóbbi tulajdonosi megfeleltetés eredménye alapján a 11.2 pont szerint bejegyzett részvénykönyvi adatokat az értékpapírszámla-vezetők bejelentéseinek átvezetésével folyamatosan aktualizálja.

Amennyiben a Részvénykönyvbe bejegyzett részvényes (részvényesi meghatalmazott esetén az általa képviselt részvényes) részvényei (vagy azok egy része) feletti tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszűnt, az értékpapírszámla-vezető e tényt a számlaterheléstől számított két munkanapon belül a Társaság Igazgatótanácsának, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezetőnek bejelenti. A Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető az értékpapírszámla-vezető bejelentése alapján a változást a Részvénykönyvben haladéktalanul átvezeti.

[bekezdés törölve]

[bekezdés törölve]

[bekezdés törölve]

11.4. [bekezdés törölve]

Az Igazgatótanács a Részvénykönyv vezetésével kapcsolatban felmerülő, az Alapszabályban nem rendezett eljárásjogi kérdésekről jogosult ügyrendjében rendelkezni, s e tekintetben köteles részvényesi kérésre ügyrendjének ide vonatkozó részéről tájékoztatni a részvényest.

[bekezdés törölve]

A részvényes a Részvénykönyvbe betekinthet, és annak rá vonatkozó részéről az Igazgatótanácstól, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezetőtől másolatot igényelhet, amelyet az Igazgatótanács, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető öt napon belül köteles teljesíteni. Harmadik személy a Részvénykönyvbe betekinthet.

A Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető a részvénykönyvbe történő betekintés lehetőségét a vonatkozó előírások szerint munkaidőben folyamatosan köteles biztosítani.

11.5. [törölve]

11.6. [törölve]

11.7. [törölve]

11.8. [törölve]

11.9. Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki

így rendelkezett, és az ilyen tartalmú nyilatkozatot tevő részvényest a Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni;

a Társaság részvényét jogszabálynak vagy a jelen Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

11.10. [törölve]

12.1. [törölve]

12.2. [törölve]

13.1. [törölve]

13.2. [törölve]

14. [törölve]

15. A részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik a Részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak; jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a részvényeseket terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

Amennyiben a részvény közös tulajdonban van, a közös képviselő nevét is be kell jegyezni a Részvénykönyvbe.

[bekezdés törölve]

Az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelése esetén a részvényes köteles az alaptőke-emelés cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy éven belül a részvények teljes névértékét a Társaságnak befizetni. E határidőn belül a részvényes a részvény névértékének befizetésére akkor köteles, amikor az Igazgatótanács erre őt a Társaság hirdetményi helyein megjelentetett hirdetményében felszólítja. A hirdetményben meg kell határozni a befizetés pontos határidejét és helyét (pl. bankszámla megjelölése). A részvényes fizetési kötelezettségének a felszólítást megelőzően is eleget tehet. Ha az alaptőke-emelés során a részvények kibocsátási értéke a névértéket meghaladja, a különbözetet a részvényjegyzéskor teljes egészében meg kell fizetni, illetve a különbözet nem pénzbeli hozzájárulás részét a Társaság rendelkezésére kell bocsátani.

[bekezdés törölve]

16.2. [törölve]

17.1. A Társaság alaptőkéjének pénzbeli hozzájárulás útján történő (nyilvános vagy zártkörű) felemelése esetén a Társaság részvényeseit – a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő sorrendben – jegyzési-, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg.

A Társaság Igazgatótanácsa az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről szóló döntést követő 2 (kettő) munkanapon belül a Társaság hirdetményi helyein és a Cégközlönyben hirdetmény közzétételét kezdeményezi, amelyben tájékoztatja a részvényeseket a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről, a jegyezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló 15 (tizenöt) napos időszak kezdő és zárónapjáról. A kezdő nap nem lehet korábbi, mint a hirdetmény Cégközlönyben történő közzétételét követő nap. A Társaság a részvényes ez irányú, elektronikus levélben közölt kérése esetén, a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának feltételeiről elektronikus levélben is tájékoztatást ad. Amennyiben a részvényesek a jegyezhető részvények számát meghaladó mennyiségű részvényre vonatkozóan kívánnak elsőbbségi jogot gyakorolni, úgy a részvényeik össznévértékének egymáshoz viszonyított arányában jogosultak a részvények jegyzésére, azzal, hogy azon részvények vonatkozásában, amelyek nem oszthatók ki a részvény tulajdon arányában történő elosztás során anélkül, hogy töredék részvénytulajdon ne keletkezne, az elosztás úgy történik, hogy a Társaság részvényeseit részvényeik össznévértéke alapján sorba rendezik, oly módon, hogy a legkisebb részvénytulajdonnal rendelkező részvényesek kerülnek a sor elejére, míg a legnagyobb részvényesek kerülnek a sor végére, majd a részvényesek a sorrendnek megfelelően kapnak egy egész részvényt, mindaddig amíg az újonnan kibocsátott részvények el nem fogynak.

A Közgyűlés – az Igazgatótanács írásbeli előterjesztése alapján – a jegyzési-, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlását kizárhatja. Ebben az esetben az Igazgatótanácsnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait. Az Igazgatótanácsnak indokolásában elő kell adnia azokat az előnyöket, amelyek a jegyzési elsőbbségi jog kizárása esetén a részvénytársaságnál jelentkeznek. Egyebekben az előterjesztés tárgyalásának szabályai megegyeznek a közgyűlési előterjesztések tárgyalásának általános szabályaival. Az előterjesztés elfogadásáról a Közgyűlés az elsőbbség kizárásáról szóló határozati javaslattal együtt szavaz. Az Igazgatótanács a Közgyűlés vonatkozó határozatát a cégbíróságnak megküldi, és egyidejűleg gondoskodik a határozat tartalmának megfelelő közlemény Cégközlönyben történő közzétételéről.

18. [törölve]

V. KÖZGYŰLÉS, SZAVAZATOK

19. A Társaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) ha a Gt., illetve annak felhatalmazása alapján jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Alapszabály megállapítása és módosítása;

b) döntés az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával, vagy az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemeléséről – a közgyűlés által az Igazgatótanács részére adott felhatalmazáson alapuló, új részvények forgalomba-hozatalával vagy az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés kivételével;

c) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása,

d) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

e) az Igazgatótanács tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, valamint díjazásuk megállapítása, továbbá az Audit Bizottság tagjainak megválasztása, a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényegi elemeinek meghatározása;

f) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ide értve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;

g) a közgyűlés által az Igazgatótanács részére adott átváltoztatható kötvény kibocsátására vonatkozó felhatalmazás esetét kivéve döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

h) [törölve]

i) [törölve]

j) döntés a dolgozói részvények kibocsátásáról – a közgyűlés által az Igazgatótanács részére dolgozói részvények kibocsátásra adott felhatalmazás esetét kivéve;

k) döntés a részvények típusainak átalakításáról;

l) döntés a Társaság részvényeinek tőzsdére történő bevezetésének, illetve a részvények a tőzsdéről történő kivezetésének kérelmezéséről (a közgyűlés csak abban az esetben hozhat a részvény tőzsdei kivezetését eredményező döntést, ha bármely befektető(k) előzetesen kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy a kivezetéshez kapcsolódó vételi ajánlatot tesznek a Budapesti Értéktőzsde vonatkozó szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően – azon részvények megvásárlására, melyek tulajdonosai a vételi ajánlat érvényességének ideje alatt a részvényeik eladása mellett döntenek);

m) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásról;

n) ha a Gt., illetve annak felhatalmazása alapján jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, döntés osztalékelőleg fizetéséről;

o) [törölve]

p) saját részvénynek a közgyűlés vagy a Gt. által az Igazgatótanács részére adott felhatalmazás alapján történő megszerzése kivételével döntés saját részvény megszerzéséről, továbbá a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról;

q) ha a Gt eltérően nem rendelkezik, döntés az alaptőke leszállításáról;

r) döntés a jegyzési-, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog kizárásáról;

s) kötelező erejű döntés (i) a vezetői részvény opciós program (és más a Társaság Igazgatótanácsa tagjainak vagy a menedzsmentnek opció vagy részvényjuttatással járó program) elfogadásáról, módosításáról, megszüntetéséről; (ii) a Társaság által az Igazgatótanács és a menedzsment tagjainak történő hitelnyújtás keretfeltételeiről; illetve (iii) az Igazgatótanács valamint a menedzsment tagjai hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről és kereteiről;

t) [törölve];

u) a Budapesti Értéktőzsde számára benyújtandó felelős vállalatirányítási jelentés elfogadása;

v) döntés a nyilvános vételi ajánlattételi eljárás megzavarására alkalmas esetleges lépések megtételéről;

z) döntés az Igazgatótanács tagjai előző üzleti évben végzett munkájának értékeléséről, és a részükre megadható felmentvényről

x) döntés minden olyan kérdésben, amelyet a törvény, illetve az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

20. Évi rendes közgyűlést minden évben egyszer a jogszabály által előírt határidőben kell tartani.

[bekezdés törölve]

Az évi rendes közgyűlés napirendje mindenképpen felöleli az alábbiakat:

a) az Igazgatótanács jelentése a Társaság előző üzleti évben kifejtett tevékenységéről;

b) az Igazgatótanács számviteli törvény szerinti beszámolója és indítványa a nyereség felosztására, valamint az osztalék megállapítására;

c) az Igazgatótanács és a könyvvizsgáló jelentése a számviteli törvény szerinti beszámolókról, valamint a véleménye az Igazgatótanács nyereség felosztására, valamint osztalék mértékére tett indítványáról;

d) a számviteli törvény szerinti beszámoló megvitatása, a mérleg megállapítása, a nyereségfelosztás és az osztalék megállapítás kérdésében való határozathozatal;

e) az Igazgatótanács tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak járó tiszteletdíj megállapítása;

f) a Budapesti Értéktőzsde számára benyújtandó felelős vállalatirányítási jelentés elfogadása;

g) döntés az Igazgatótanács tagjai előző üzleti évben végzett munkájának értékeléséről és a részükre megadható felmentvényről.

21. Rendkívüli közgyűlést hívhat össze az Igazgatótanács, ha azt a Társaság működése szempontjából szükségesnek tartja.

Rendkívüli közgyűlést hív össze az Igazgatótanács, amennyiben a korábbi Közgyűlés így határozott, valamint ha a Gt. rendelkezéseinek megfelelően a könyvvizsgáló, vagy a szavazatok legalább 5%-át képviselő részvényesek – ez utóbbiak az ok és cél megjelölésével – az Igazgatótanácstól írásban kérik.

[törölve]

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni akkor is, ha

a) a Cégbíróság határozatával erre kötelezi a Társaságot;

b) az Igazgatótanács illetve az Audit Bizottság tagjainak száma a jelen Alapszabály által előírt legkisebb szám alá csökken, illetve nincs, aki az Igazgatótanács ülését összehívja;

c) új könyvvizsgáló kinevezése vált szükségessé;

d) a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy a Társaság fizetéseit megszüntette, illetve vagyona a tartozásokat nem fedezi;

e) a Társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, illetve saját tőkéje nem éri el az alaptőke jogszabály által meghatározott legkisebb összegét;

f) minden olyan, a Társaság érdekét érintő esetben, amelyben a döntés a jelen Alapszabály szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

22.1 Amennyiben a Gt. eltérően nem rendelkezik, a közgyűlésre szóló meghívást a Társaság hirdetményeinek közzétételére a jelen Alapszabályban meghatározott módon a tervezett közgyűlést megelőzően 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács teszi közzé. Az Igazgatótanács elnökét és a Társaság könyvvizsgálóját a közgyűlés összehívásáról a fenti határidő figyelembevételével külön meghívóval is értesíteni kell.

Minden közgyűlési meghívóban és hirdetményben meg kell jelölni legalább:

a Társaság cégnevét és székhelyét,

a közgyűlés helyét, napját és időpontját,

a közgyűlés megtartásának módját,

a közgyűlés napirendjét,

a szavazati jog gyakorlásának jelen Alapszabályban előírt feltételeit,

a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés helyét, időpontját,

a Gt. 304. § (2) bekezdése szerinti időpontot, valamint a Gt. 304. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozó tájékoztatást;

a felvilágosítás kérésére és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásához a jelen Alapszabályban előírt feltételeket;

a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást.

A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi részvényes jelen van, és ahhoz egyhangúlag hozzájárul.

A részvényesek Gt.-ben szabályozott felvilágosításhoz való joga a Társaság üzleti könyveibe, illetve egyéb üzleti irataiba való betekintésre nem terjed ki.

22.2 A szavazatok legalább egy százalékát (1%) képviselő részvényesek az ok megjelölésével kérhetik írásban az Igazgatótanácstól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére.

A szavazatok legalább egy százalékát képviselő részvényesek e jogukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 napon belül gyakorolhatják. Az Igazgatótanács az indítványt köteles a közgyűlés napirendjére felvenni és ezt 8 (nyolc) napon belül a közgyűlésre vonatkozó hirdetménnyel megegyező módon közzétenni.

A szavazatok legalább egy százalékával (1%-ával) rendelkező részvényesek a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek.

22.3 A Társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló, illetve az Igazgatótanács jelentésének lényeges adatait, az összehívás időpontjában meglévő részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket, továbbá a közgyűlés napirendi pontjaihoz kapcsolódó előterjesztések összefoglalóját és a határozati javaslatokat legalább 21 (huszonegy) nappal a közgyűlést megelőzően honlapján közzéteszi.

23. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények több mint felét képviselő részvényes személyesen, vagy meghatalmazott képviselője útján jelen van. Az ilyen képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a közgyűlési meghívóban megjelölt helyen és időben, de legkésőbb a közgyűlést megelőző regisztráció során le kell adni. Amennyiben a részvényes kívánja, úgy a Társaság a részvényes által megadott posta- vagy e-mail címre meghatalmazási formanyomtatványt juttat el.

A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb 12 (tizenkettő) hónapra szól. A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is.

Az Igazgatótanács tagjai, a cégvezető, a Társaság vezető állású munkavállalója, a Társaság könyvvizsgálója részvényesi képviselőként nem járhatnak el.

24.1 Amennyiben a közgyűlés a kitűzött időpontot követően 30 (harminc) perccel sem határozatképes, úgy az azonos napirenddel tartandó megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjától számított 15 (tizenöt) napon belüli időpontra kell összehívni, azzal, hogy legalább 10 (tíz) napnak kell eltelnie a megismételt közgyűlés összehívása és a megismételt közgyűlés időpontja között. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

24.2 Abban az esetben, ha a határozatképes közgyűlés nem tud határozatot hozni valamennyi napirendi pontja tárgyában, a közgyűlés – saját maga felfüggesztésével – folytatólagos közgyűlés megtartásáról határozhat. Az erről szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni a folytatólagos közgyűlés helyszínét és időpontját, amely az eredeti közgyűlés napját legfeljebb 30 (harminc) nappal haladhatja meg.

A folytatólagos közgyűlésre az általános szabályok irányadóak, azzal hogy a közgyűlés összehívására és a közgyűlési tisztségviselők megválasztására vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. A folytatólagos közgyűlés csak az eredeti közgyűlésre meghirdetett azon napirendek tárgyában határozhat, amelyekben az eredeti közgyűlés nem határozott. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

25. A közgyűlésen a részvényesi jogainak gyakorlására az jogosult, aki a közgyűlést megelőző tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján a részvény tulajdonosa, és akinek nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18.00 órakor (a részvénykönyv lezárásának időpontja) a részvénykönyv tartalmazza.

A tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja a közgyűlést megelőző 5. (ötödik) értéktőzsdei munkanap, illetve a KELER (vagy jogutódja) mindenkor hatályos vonatkozó szabályzatában megállapított fordulónap. A részvények közgyűlést megelőző tulajdonosi megfeleltetés fordulónapját követő elidegenítése nem érinti az adott közgyűlésen gyakorolható tagsági jogokat.

A részvénykönyv adatai alapján a Társaság Igazgatótanácsa a részvényes vagy meghatalmazottja számára a közgyűlés helyszínén – a személyazonosság igazolása és a jelenléti ív aláírása mellett – biztosítja a részvényenkénti szavazás megfelelő gyakorlati lehetőségét.

Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg a Társasággal szembeni esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.

26. A közgyűlésen a szavazás elsősorban szavazógépes (gépi) úton történik. Ha bármely okból a szavazógépes szavazás nem lehetséges, akkor a szavazás szavazólapokkal, a szavazatok kézi számlálásával is történhet. Ez utóbbi esetben a közgyűlés elnökének javaslatára a közgyűlés szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság 3 (három) tagból áll. A szavazatszámláló bizottság a szavazás eredményéről írásbeli jelentést tesz, amit a közgyűlés elnöke ismertet és csatol a közgyűlési jegyzőkönyvhöz.

27.1 A közgyűlés határozatait az V. 19. (a), (c), (d) (k), (l), (m), (q) (r) pontjaiban felsorolt ügyekben valamint jogszabály által előírt egyéb esetekben a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségével, más ügyekben pedig a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén nem lehet érvényes határozatot hozni.

27.2 A közgyűlés szintén háromnegyedes többséggel dönthet a Társaság részvényeinek megszerzésére irányuló nyilvános vételi ajánlatról való tudomásszerzést követően annak megzavarásáról [V. 19 (v)]. A szavazati jog kizárására vagy korlátozására vonatkozó rendelkezések ebben az esetben nem alkalmazhatók, kivéve a saját részvény vonatkozó szavazati jog kizárását. A tartózkodás nem minősül leadott szavazatnak.

27.3 [törölve]

28. Egy törzsrészvény egy szavazatra jogosít.

29. A közgyűlés levezető elnöke az Igazgatótanács elnöke. Az Igazgatótanács elnökének akadályoztatása esetén a közgyűlés levezető elnökét az Igazgatótanács javaslata alapján a jelenlévők közül a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel maga választja. Ellenjelölésnek helye van. A jelölt miden esetben a szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a tisztséget elvállalja-e. E rendelkezések megfelelően alkalmazandók a közgyűlés elnöke által javasolt szavazatszámlálók, illetve a jegyzőkönyvet hitelesítő részvényes (részvényesi képviselő) megválasztására is.

30. A közgyűlés elnöke megnyitja a közgyűlést, megállapítja a határozatképességet, kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt, vezeti a tanácskozást, megadja és megvonja a szót, szünetet rendelhet el, megfogalmazza a határozati javaslatokat, elrendeli a szavazást és ismerteti annak eredményét, kihirdeti a közgyűlés határozatait, gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és a jelenléti ív elkészítéséről, berekeszti a közgyűlést.

31. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni a Gt. rendelkezéseinek megtartásával.

VI. IGAZGATÓTANÁCS

32. A Társaságnál igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító Igazgatótanács működik, amely ellátja az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait. Az Igazgatótanács az igazgatósági feladatok ellátása keretében meghatározza a Társaság stratégiai irányelveit, felügyeli a menedzsment működését. Az Igazgatótanács a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján, a részvényesek és az érintett felek jogait és lehetőség szerint az érintett felek érdekeit is szem előtt tartva, kellő szorgalommal és gondossággal jár el.

33. Az Igazgatótanács legalább öt és – ha az alapszabály a munkavállalói részvétel érvényesítése érdekében másként nem rendelkezik – legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll, akiket a Közgyűlés határozott vagy határozatlan időre választ meg. Az Igazgatótanács elnökét az igazgatótanácsi tagok maguk közül választják meg. A vezérigazgatói feladatokat ellátó igazgatótanácsi tagot (ld. VI.38 pont) az igazgatótanácsi tagok maguk közül jelölik ki.

34. Az Igazgatótanács tagjai többségének független személynek kell lennie. Függetlennek minősül az Igazgatótanács tagja, ha Társasággal az igazgatótanácsi tagságán kívül más jogviszonyban nem áll. Nem minősül függetlennek az Igazgatótanács tagja különösen akkor, ha

a Társaság munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;
a Társaság vagy vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat;
a Társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy élettársa;
közeli hozzátartozója a Társaság valamely – nem független – vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának;
a Társaság eredményes működése esetén igazgatótanácsi tagsága alapján vagyoni juttatásra jogosult, vagy az igazgatótanácsi tagságért járó díjon kívül bármilyen javadalmazásban részesül a Társaságtól, illetve a Társasághoz kapcsolt vállalkozástól;
a Társaság nem független tagjával egy másik gazdasági társaságban olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenőrzési joga van;
a Társaság független könyvvizsgálója, vagy a könyvvizsgáló alkalmazottja vagy partnere e jogviszony megszűnésétől számított három évig;
vezető tisztségviselő vagy vezető állású munkavállaló egy olyan gazdasági társaságban, amelynek független igazgatótanácsi tagja egyben a nyilvános részvénytársaság vezető tisztségviselője.

Leányvállalatnak mindősül jelen pont vonatkozásában mindazon társaság, melyben a Társaság a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szabályai szerint számított legalább 10 (tíz) %-os közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik.

35. Valamennyi igazgatótanácsi tagságra jelölt személy köteles legkésőbb a jelölése elfogadásakor írásban vagy a közgyűlési jegyzőkönyvben nyilatkoznia arról, hogy a fenti szabályok szerint függetlennek minősül-e.

36. Az Igazgatótanács tagjai a következő személyek:

Bokorovics Balázs (lakóhelye: 3533 Miskolc, Árvíz utca 2/a 6.2; anyja neve: Jakupcsó Magdolna)

Gyimóthy Dénes (lakóhelye: 94501 Komarno, M.R. Stefanika 2/9., Szlovákia; anyja neve: Ruppert Antónia)

Juhász Attila (lakóhelye: 2251 Tápiószecső, Kossuth Lajos u. 4.; anyja neve: Borsik Julianna)

Töröcskei István (lakóhelye: 1125 Budapest, Kútvölgyi út 24/B 1.4.; anyja neve: Jaeger Ilona)

Briglovics Gábor (lakóhelye: 1121 Budapest, Csorna u. 1.; anyja neve: Juhász Gertrúd)

Perlaky Zsolt (lakóhelye: 9024 Győr, Liezen Mayer utca 45.; anyja neve: Erdős Éva Margit)

37. Az Igazgatótanács az ügyrendjét maga állapítja meg a jelen Alapszabály keretei között azzal, hogy az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha a mindenkori tagjainak többsége jelen van.

38. Az Igazgatótanács hatásköre:

a jelen alapszabály V. 19. pontja szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó javaslat elkészítése, elfogadása és közgyűlés elé terjesztése;

gondoskodik a Társaság könyveinek vezetéséről, a pénzügyi és számviteli jelentések tisztaságának biztosításáról;

dönt és intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyeket az Alapszabály kifejezetten az Igazgatótanács feladatkörébe utal, a törvény vagy más jogszabály kötelezően előír;

dönt a Társaság éves és középtávú tervéről;

a vezérigazgató (ld. VI.38 pont) kijelölése, hatáskörének és díjazásának meghatározása a közgyűlés vonatkozó hatáskörének tiszteletben tartása mellett;

ha nem bízott meg a Részvénykönyv vezetésével erre feljogosított szervezetet, dönt új részvényesnek a Részvénykönyvbe történő bejegyzéséről;

köteles a Társaság részvényére tett vételi ajánlat átvételére, véleményezésére és arra vonatkozóan a részvényesek számára javaslatot tenni, hogy az ilyen ajánlat méltányos és elfogadható-e, illetve a Társaság legjobb érdekeit szolgálja-e;

a közgyűlés felhatalmazása alapján döntés az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával, vagy az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésről;

jogosult és köteles az Alapszabály módosítására az igazgatótanácsi jogkörben végrehajtott alaptőke-emelés esetén, illetve jogosult az Alapszabálynak a Társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelepeit, illetve (a főtevékenység kivételével) a Társaság tevékenységi köreit érintő módosítására;

döntés saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazása alapján, valamint közgyűlési felhatalmazás nélkül is abban az esetben, hogyha (i) arra a részvénytársaságot közvetlenül fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében van szükség, illetve (ii) hogyha a Gt. így rendelkezik;

döntés osztalékelőleg fizetéséről;

döntés közbenső mérleg elfogadásáról saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével vagy az alaptőkének alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatosan;

a közgyűlés felhatalmazása alapján döntés átváltoztatható kötvény, illetve dolgozói részvény kibocsátásáról;

a stratégiai irányelvek meghatározása és részvétel a stratégia kialakításában, az üzleti és pénzügyi tervek, a nagyobb tőkebefektetések, tulajdonszerzés és tőkekivonás végrehajtásának ellenőrzése, a vezetői utódlás politika meghatározása;

a vállalati célkitűzések megfogalmazása és ezek folyamatos teljesítésének felügyelete;

a menedzsment javadalmazási elveinek meghatározása a közgyűlés vonatkozó hatáskörének tiszteletben tartása mellett [V. 19. s), tevékenységének felügyelete és szükség esetén a megfelelő lépések megtétele, a Társaságnál működő részvény opciós program végrehajtása;

az érdekkonfliktusok kezelése, a vállalati Etikai Kódex megfogalmazása;

a kockázatkezelési irányelvek meghatározása, amelyek biztosítják a kockázati tényezők feltérképezését, a belső kontroll mechanizmusok, szabályozási és felügyeleti rendszer alkalmasságát ezek kezelésére, valamint a jogi megfelelést;

az igazgatótanácsi tagok jelölési mechanizmusának kidolgozása, javaslattétel a tagok díjazására;

a társasági működés átláthatóságával és a fontos társasági információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos irányelvek megfogalmazása és betartásuk felügyelete;

vállalatirányítási gyakorlat hatékonyságának folyamatos felügyelete;

megfelelő szintű és megfelelő gyakoriságú kapcsolattartás a részvényesekkel;

a Budapesti Értéktőzsde számára benyújtandó felelős vállalatirányítási jelentés elkészítése és évi rendes közgyűlés elé terjesztése;

a könyvvizsgálóval megkötendő – az Audit Bizottság által előkészített [Alapszabály 46.3 c) pont] szerződés – megkötése. a számviteli törvény szerinti beszámolók, a nyereség-felosztásra és osztalék megállapításra vonatkozó igazgatótanácsi indítvány megvizsgálása és arról írásbeli jelentés tétele a közgyűlésnek;

rendkívüli közgyűlés összehívása és javaslattétel annak napirendjére ha az Igazgatótanács megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság, illetve a részvényesek érdekeit;

ellátja a felügyelőbizottság törvényben előírt feladatait;

ellátja a törvényben előírt egyéb feladatait.

39. A Társaság munkaszervezetének vezetője az Igazgatótanács vezérigazgatói feladatok ellátására kijelölt tagja, aki a Gt. 28. § (2) bekezdése alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság munkavállalói felett. E jogkörét a jogszabályok keretei között esetileg vagy az ügyintézés meghatározott körében átruházhatja a Társaság vezető állású munkavállalóira. Ha a vezérigazgató e tisztségét munkaviszonyban látja el, felette a munkáltatói jogokat az Igazgatótanács gyakorolja.

40. Az Igazgatótanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgatótanács elnökének szavazata dönt. Az Igazgatótanács előzetes hozzájárulása szükséges bármely jogügylethez amely egyrészről (i) a Társaság vagy (ii) annak leányvállalata, másrészről (i) a Társaság igazgatótanácsi tagjai vagy (ii) cégjegyzésre jogosult vezetői és azok közeli hozzátartozói (Ptk. 685§ (b)), vagy (iii) olyan társaság között jön létre, amelytől az igazgatótanácsi tag, a cégjegyzésre jogosult vezető vagy azok közeli hozzátartozója adózás vagy társadalombiztosítás körébe tartozó jövedelemben részesült vagy azoknak vezető tisztségviselője vagy amelyek e személyeknek a Ptk 685/B. § többségi befolyása alatt állnak. Az Igazgatótanács érintett tagjának a szerződéskötés vagy az arra irányuló cselekmény tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatnia kell az Igazgatótanácsot az ügyben való érintettségéről. Az érintett igazgatótanácsi tag nem szavazhat ebben az ügyben.

VII. AUDIT BIZOTTSÁG

41. Az Igazgatótanács független tagjai közül a Közgyűlés legalább három (3) tagú Audit Bizottságot választ.

42. Az Audit Bizottság hatáskörébe tartozik:

a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;

javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására;

a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése;

a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint szükség esetén az Igazgatótanács számára intézkedések megtételére való javaslattétel;

a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére;

az Igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.

43. Az Audit Bizottság tagjai a következő személyek:

Juhász Attila (lakóhelye: 2251 Tápiószecső, Kossuth Lajos u. 4.; anyja neve: Borsik Julianna)

Töröcskei István (lakóhelye: 1125 Budapest, Kútvölgyi út 24/B 1.4.; anyja neve: Jaeger Ilona)

Briglovics Gábor (lakóhelye: 1121 Budapest, Csorna u. 1.; anyja neve: Juhász Gertrúd)

44. [törölve]

45. [törölve]

46. [törölve]

VIII. KÖNYVVIZSGÁLÓ

47.1 A könyvvizsgálót a közgyűlés 3 (három) évi időtartamra választja meg a Magyarországon engedéllyel rendelkező és regisztrált könyvvizsgálók, vagy könyvvizsgáló szervezetek közül.

A Társaság könyvvizsgálója:

cégnév: UNION-Audit Könyvvizsgáló és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely: 1124 Budapest, Thomán István utca 8. fszt. 5.

cégjegyzékszám: 01-09-692868

kamarai azonosító: 001927

A könyvvizsgálatért személyében is felelős személy:  név: Pisták István Ferencné-t

leánykori név: Rózsavölgyi Judit

anyja neve: Szabó Mária

lakóhely: 2083 Solymár, Gorkij u. 4.

kamarai azonosító: 004073

jogviszony kezdete: 2009. május 1.

jogviszony vége: 2013. április 30.

48. A könyvvizsgáló személyére az Audit Bizottság írásban tesz javaslatot, amelyet a könyvvizsgálót megválasztó közgyűlés levezető elnöke terjeszt elő. Amennyiben az Audit Bizottság jelöltjét a közgyűlés könyvvizsgálóként nem választja meg, úgy az Audit Bizottság köteles új személyi javaslatot tenni.

49. A könyvvizsgáló feladata:

a) a társaság üzleti könyveinek ellenőrzése;

b) a közgyűlés számára a társaság számviteli törvény szerinti beszámolói, a nyereség-felosztásra és osztalék megállapításra vonatkozó igazgatótanácsi indítvány megvizsgálásáról szóló jelentés készítése;

c) a törvényben meghatározott egyéb jogosítványok gyakorlása és feladatok ellátása.

IX. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

50. A társaság cégjegyzésére jogosultak

az Igazgatótanács vezérigazgatói tisztséget betöltő tagja önállóan;

az Igazgatótanács elnöke önállóan;

bármely két (az Igazgatótanács elnökén és a vezérigazgatói tisztséget betöltő tagján kívüli) igazgatótanácsi tag együttesen;

az Igazgatótanács (az Igazgatótanács elnökén és a vezérigazgatói tisztséget betöltő tagján kívüli) bármely tagja egy erre az Igazgatótanács által felhatalmazott társasági alkalmazottal együttesen; és

két, az Igazgatótanács által erre feljogosított társasági alkalmazott együttesen.

51. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előirt, előnyomtatott cégnév alá a cégjegyzésre jogosult személy, illetve személyek, a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően saját nevüket írják.

52. [törölve]

53. A cégjegyzések ezen okiratban történt szabályozása nem érinti a közvetlenül jogszabályon alapuló jogi képviselet ellátását, ezen belül az önálló aláírási jog gyakorlását.

X. A MÉRLEG JÓVÁHAGYÁSA, A NYERESÉG FELOSZTÁSA, ÜZLETI ÉV

54. A társaság üzleti éve január 1-től december 31-ig tart.

55. Minden pénzügyi év végén a Társaságra vonatkozó mérleget és a csoportra vonatkozó konszolidált mérleget kell készíteni. Amennyiben jelentős eltérés van a magyar számviteli szabályok és a nemzetközi számviteli szabályok között, akkor a mérlegeket mindkettő alapján el kell készíteni, és az eredményt mindkét módon ki kell számolni. A mérlegeket mind angol, mind magyar nyelven el kell készíteni.

56.1 Az alaptőkéből a részvényeseknek osztalékot vagy kamatot biztosítani vagy kifizetni nem szabad.

56.2 A részvényest a Társaságnak az irányadó jogszabályok szerint felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti meg. A Közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az Igazgatótanács javaslatára határoz. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesítésre kerülhet.

56.3 Osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő Közgyűlést követő tulajdonosi megfeleltetés során részvényesként kerül azonosításra. Az osztalékfizetéssel kapcsolatban lebonyolított tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja nem lehet korábbi, mint a Közgyűlés napját követő 5. (ötödik) munkanap (illetve a Budapesti Értéktőzsde Zrt. mindenkori szabályzataiban e tekintetben maghatározott időpont).

57. Az osztalékhoz való jog annak esedékességétől számított 5 (öt) év elteltével évül el.

58. A Társaság a saját részvényre nem fizet osztalékot, az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Az osztalék az évi rendes közgyűlés megtartásakor válik esedékessé oly módon, hogy az osztalék kifizetés kezdési időpontjáról rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés kezdési időpontja között legalább 10 (tíz) munkanapnak kell eltelnie.

59. A Társaság az osztalékot kizárólag banki átutalással fizeti ki. A Társaság a banki átutalást a részvényes (közös képviselő) vagy az általa megjelölt személy(ek) részére teljesíti a részvényes által megjelölt bankszámlára vagy ügyfélszámlára.

Az osztalék után a Társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

A Társaság Közgyűlése két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – a Gt-ben foglalt feltételekkel – osztalékelőleg fizetéséről határozhat. A Közgyűlés helyett az Igazgatótanács is jogosult osztalékelőleg fizetéséről határozni. Az osztalékelőleg fizetésére az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályok – a Gt. szerinti eltérésekkel – megfelelően irányadók.

XI. HIRDETMÉNYEK

61. A Társaság hirdetményeit saját honlapján (www.pannergy.com), illetve a Budapesti Értéktőzsde honlapján teszi közzé. Jogszabályban vagy jelen Alapszabályban meghatározott esetekben a Társaság egyes hirdetményeit a Cégközlönyben is közzéteszi. A hirdetmények Társaság honlapján történő közzététele minden egyéb közzétételi kötelezettséget helyettesít azokban az esetekben, amelyekben a jogszabályok, illetve a vonatkozó egyéb szabályzatok azt lehetővé teszik.

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

62. A jelen Alapszabályból eredő, a részvényesek és a Társaság között felmerülő valamennyi jogvita esetére alávetik magukat a hatáskörrel rendelkező Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

63. A jelen Alapszabályra a Magyar Köztársaság joga irányadó. Jelen Alapszabályban nem érintett vagy nem teljes körűen szabályozott kérdések vonatkozásában a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a Gt., valamint a Ptk. – ebben a sorrendben – alkalmazandó.

Budapest, 2012. április 27.

* * *

Ellenjegyzési záradék:

Igazolom, hogy a PannErgy Nyrt. Alapszabályának jelen, általam egységes szerkezetbe foglalt és ellenjegyzett szövege megfelel a 2012. április 27-én elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Jelen egységes szerkezetű Alapszabályt, amelyben a Közgyűlés 8/2012. (IV.27.) sz. határozata szerint az Alapszabály 11.4., 11.9., 25. és 47.2. pontjainak módosítására került sor (ezen változásokat aláhúzott, dőlt betűk jelzik), egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte Budapesten, 2012. április 27-én:

_______________________

Dr. Szita Zsolt
ügyvéd

Dr. Szita Zsolt Ügyvédi Iroda
1015 Budapest, Donáti u. 38. A lh. II. 4.